A diszlexia

A diszlexia a nyelvvel, a beszéddel és az olvasástanulással kapcsolatos részképességzavar. Fő tünete az olvasási képesség elmaradottsága az életkor, iskolázottság és intelligencia alapján elvárható szinttől. Problémát okozhat a betűk, szavak, és számok felismerése, leírása, a leírt betűket felcserélhetik, vagy ellenkező irányban olvashatják. Az olvasott szöveget nehezen, és hibásan idézik vissza, lényegét nem tudják visszaadni.

A diszlexiások a hagyományos tanítási módszerekkel nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak megtanulni olvasni, de alkalmas módszerekkel ez a nehézség kezelhető, vagy megelőzhető, de például a nyelvtanulás továbbra is nehéz marad. A diszlexiás egyén súlyos tünetekkel küzdhet az egyik nyelven, míg egy más nyelven akár tünetmentes lehet. A speciális fejlesztést logopédus végzi.

Mégis sokszor fordulnak szakemberhez óvodáskorú gyerekek kétségbeesett szülei azzal, hogy dyslexiás a gyerek. Ilyenkor a lelkiismeretes szakember első kérdése: tud-e a gyerek olvasni. Ellenkező esetben ugyanis legfeljebb dyslexiával kapcsolatos veszélyeztetettségről beszélhetünk. Természetesen, ha az óvodás korú gyermek szülőjében felmerül a gyanú a veszélyeztetettséget illetően, érdemes szakember segítségét kérnie, mert minél korábban kezdjük a fejlesztést annál gyorsabb és látványosabb eredményeket lehet elérni. Egy óvodás korban megkezdett fejlesztéssel megóvhatjuk gyermekünket az esetleges iskolai kudarcoktól és azok negatív hatásaitól.

A dyslexiának két megjelenési formája lehet:
Formai dyslexia:
Ha a gyerek nagyon lassan, nehezen olvas, felcseréli a betűket, szótagokat, rosszul tagolja a felolvasott szöveget, eltéveszti a toldalékokat, teljesen mást olvas, mint ami le van írva.
Tartalmi dyslexia:
Ha a gyerek technikailag jól olvas, de nem érti, amit elolvasott.

Természetesen nem feltétlenül jelenik meg az összes tünet egy-egy gyermek esetében és az is előfordulhat, hogy valakinek egyszerre vannak formai és tartalmi dyslexiára utaló tünetei.

Fejleszthető tornával az értő olvasás, az írás, a számolás?

Elsőre talán még a kérdés is furcsának tűnik. Tényleg lehetséges volna, hogy az írás- vagy olvasászavarral, esetleg számolási nehézséggel küzdő gyerekek jól fejleszthetők bizonyos tornagyakorlatok segítségével? Lehet, hogy bizonyos mozgások következetes és szorgos ismétlésének hatására javul az iskolai teljesítmény olyan konkrét területeken, mint az írás, az olvasás vagy a matematika?

A tanulási nehézségek hátterében nagyjából, az esetek 70%-ában megtalálható az idegrendszer részleges éretlensége, sérülés vagy hibás szerveződése. Többnyire, ha sikerül felszámolni az idegrendszer szerveződésébe becsúszott hibákat, a tanulási nehézségek tünetei jelentősen csökkenek: javul az olvasás, a helyesírás, szebbé válik a külalak, oldódnak a számolási nehézségek.

Az idegrendszerünkre a legközvetlenebb módon a mozgáson keresztül lehet hatni. Az idegrendszer érése és a mozgásfejlődés szoros egységben valósul meg. Az idegrendszer fejlődése egyre újabb és újabb mozgásformák megjelenését teszi lehetővé, ezeknek a mozgásoknak a gyakorlása pedig visszahat az idegrendszerre, elősegíti fejlődését, érési folyamatait.

A mozgásfejlődés és vele együtt az idegrendszer fejlődése szigorú hierarchia szerint valósul meg. Ha kimaradnak egyes lépések, vagy nincs elegendő idő, esetleg elegendő tér és lehetőség a gyakorlásra, akkor hibák csúszhatnak a fejlődésébe. Az idegrendszer egyes területei alulszervezetté válnak, amelynek következményei legtöbbször az iskolában jelennek meg tanulási nehézség formájában.

Mozgásterápia segítségével lehetőséget biztosíthatunk az idegrendszer számára, hogy bepótolja lemaradásait. Ilyenkor az idegrendszer fejlődésével párhuzamosan csökkennek a tanulási nehézségek, esetleg teljesen el is tűnnek.

Ha megmaradnak bizonyos maradványtünetek, a gyerek tanulási nehézségekkel küzd, de nem sikerül az idegrendszerében alul szervezettségre vagy éretlenségre utaló nyomot találni, akkor alaposan feltételezhető, hogy esetében a tanulás lelki feltételei nem adottak. Valószínűleg erős teljesítményszorongással vagy iskolával kapcsolatos stresszel küzd.